Mostantól péntek délig mindenki frissíti a projekttáblát. Mindenki bólogat. Pénteken két ember frissíti.
Ha vezettél már csapatot, ismered ezt a jelenetet. A kérés világos volt, senki nem mondott ellent, mégsem történt meg. Ilyenkor a legtöbb vezető a csapatban keresi a hibát. Én a mondatban keresem, pontosabban abban, ami mögötte van, vagy éppen hiányzik mögüle. A vezetői kommunikációban ez a storytelling dolga.
Ez „A kiváló storytelling szabályai” sorozat első része. A storytelling első szabályáról szól, és arról, hogyan használhatod holnap reggel a saját csapatodnál.
Mi a hosszú történet szabálya?
A hosszú történet szabálya a storytelling első szabálya: minden rövid mondat annyit ér, amennyi hosszú, mély történet van mögötte. A mondat hatását nem a hossza dönti el, hanem az, hogy mennyit tud a hallgató a mögötte álló jelenetből és előzményekből.
Nem a figyelmünk lett rövidebb: storytelling a rövid formátumok korában
Mindenki a rövid formátum felé mozdul. A poszt legyen három sor, a meeting fél óra, az egész napos tréning férjen bele két órába. „Beszéljük át a lényeget.” Érthető: óriási az infonyomás, és tartani kell vele a lépést.
Szerintem mégis rossz a kérdés, hogy kell-e még hosszú történet. A gond nem az, hogy valami hosszú vagy rövid, hanem az, hogy a legtöbb rövid mondat mögött nincs semmi. Jól hangzó, üres mondatokból van ma a legnagyobb túlkínálat, a hírfolyamokban és az üzleti életben, tárgyalásokon és oktatásokon egyaránt.
„Nem a figyelem lett rövidebb, hanem a türelmünk az üres mondatok miatt.”
Ebből jön a storytelling első szabálya: minden rövid mondat annyit ér, amennyi hosszú, mély történet van mögötte. És ez nem csak a posztokra igaz. A csapatod is csak a mondataidat hallja. Hogy mit jelentenek neki, az azon múlik, mi van mögöttük, és mennyire tudod átadni ezt a jelentést.
A storytelling három rétege: mondat, jelenet, hosszú sztori
Minden mondat mögött három réteg van. Vagy ami ma gyakori, hiányzik belőle valamelyik.
A mondat
Amit kimondasz, amit posztolsz, amit a meetingen mondasz. Ez látszik, ez hallatszik.
A jelenet
A konkrét pillanat, amiből a mondat jön. Ettől hiszi el a másik, hogy nem a levegőbe beszélsz, és nem utólag találtad ki az egészet.
A hosszú sztori
A konkrét pillanat, amiből a mondat jön. Ettől hiszi el a másik, hogy nem a levegőbe beszélsz, és nem utólag találtad ki az egészet.
Ugyanaz a kérés háromszor: a vezetői kommunikáció különbsége
Nézd meg ugyanazt a hétköznapi kérést három változatban.
- Csak a mondat: „Mostantól péntek délig mindenki frissíti a projekttáblát.” A csapat szabályt hall.
- A jelenettel: kedden felhívott a legnagyobb ügyfelünk, hogy hol tart a kampány. Nem tudtam megmondani, negyven percig telefonáltam körbe, mire összeraktam. Ezért kérem a táblát.
- A hosszú sztorival: két éve már próbáltuk, három hét után elhalt, mert ellenőrzésnek éreztétek. Nem az. Azért kérem, hogy nekem ne kelljen negyven percig telefonálni, nektek pedig ne kelljen minden kedden háromszor elmondani ugyanazt.
A harmadik alig hosszabb. Mégis az elsőnél szabályt hallanak, a harmadiknál okot, feloldozást és közös hasznot. Ennyi a storytelling a gyakorlatban: pár mondat jelenet és hosszú sztori a kérés mögött. A vezetői kommunikációban ez a különbség dönti el, hogy egy kérésből szokás lesz, vagy két hét múlva csendben elhal.
Hogyan próbáld ki a saját mondatodon?
A storytelling szabályait a saját mondatodon érted meg igazán. Gondolj az utolsó mondatra, amit a csapatodnak mondtál. Egy kérés, egy döntés, egy új irány, meetingen vagy üzenetben. Utána tedd fel a három kérdést:
- Mi volt a mondat?
- Volt mögötte egy jelenet, amit a csapat is ismert? Tudták, mi történt, ami miatt mondtad?
- Tudják, mi a hosszú történet mögötte? Vagy azt csak te tudod?
Ha valamelyikre nem volt válaszod, azt a csapatod is látta és érezte, csak nem lett nevén nevezve.
A három kérdést és a tünettáblát nyomtatható munkafüzetként is letöltheted, hogy tollal, a saját csapatodon próbáld ki: Kérem a munkafüzetet
Mit lát a csapatod, ha hiányzik egy réteg?
- Ha nincs jelenet, a mondatod szabálynak hangzik. A szabályt tudomásul veszik, megkérdezik vagy megkerülik, de mindenképp nyomást tesz a rendszerre.
- Ha nincs hosszú sztori, a mondatod hangulatnak hangzik, nem megalapozott döntésnek. A hangulat elmúlik, és idővel hatályát veszti. Ezért élnek az újítások sokszor csak két hétig.
- A fordított hiba: sok történet, és nincs kimondott kérés. A storytelling szabálya nem azt mondja, hogy beszélj többet. A mondat ugyanúgy réteg, mint a másik kettő.
Mikor elég egyetlen mondat?
Nincs időd minden utasításhoz történetet mesélni. Nem is kell. A jó storytelling azt is tudja, mikor nem kell mesélni. A hosszú történeteket nem mindig kell elmondani, de mindig ott kell lenniük a háttérben.
Elég a mondat, ha:
- a csapat ott volt veled a jelenetben, és ismeri a történetet;
- tűzoltás van, és most a döntés számít (a magyarázat jöhet utána, de jöjjön is);
- rutinról van szó, aminek nincs tétje, és feszültséget sem okoz.
Nem az idő dönti el, hány réteg kell, hanem három kérdés: mit tud már a másik, mekkora a tét, és mennyire bízik benned. Minél kevesebb a közös tudás és a bizalom, és minél nagyobb a tét, annál több réteg kell.
Miért drága a kontextus nélküli mondat?
Emlékszel a negyven perc telefonálásra? Minden jelenet, amit kihagysz a mondatod mögül, később visszaüthet.
„Egy kontextus nélküli mondat nem spórol időt. Hitelre veszi.”
A napod apró darabjaiban fizeted vissza: visszakérdezésben, félreértésben, és abban, hogy folyamatosan megszakad az elmélyült munkád. Ezért van benne a storytelling a The Long Story Methodban is. Nem vezetői kommunikációs tréningként, hanem a döntési kapacitásod részeként. Amit egyszer jól elmondasz, azt nem kell harmincszor újra.
Mit tanultam a hosszú beszélgetésekből a jó mondatokról?
Storytelling mentorként és a The Long Story podcast házigazdájaként hosszú, mély beszélgetéseket készítek, és ezekből rövid videók is lesznek. Az egyik Lakatos Péterrel készült. A mondata short formátumban is megállja a helyét:
„Tehát ha megérti az ember azt, hogy a különféle rossz dolgok azok valójában előrefizetések a jóért, akkor máshogy fogod nézni.” (Lakatos Péter)
Jó mondat, kapna like-okat. A történet mögötte teszi igazán erőssé. Péter értékesítési igazgatóként sokat járt terepre az értékesítőivel. A csapatával kiszámolták, hány nem után jön egy igen: 23 nem után jön az első. Erre azt mondta, rendben vannak, a csapat pedig nem értette, miért. A válasza egyszerű volt: 18-nál már csak öt van hátra.
Ez a mondat harmincöt perc beszélgetés után hangzott el. Egy tizenöt perces interjúban oda sem jutottunk volna. Nem azért hosszúak a beszélgetéseim, mert a hosszú önmagában jobb, hanem mert a jó rövid mondat csak ott születik meg, ahol előtte volt egy jó történet.
A csapatod ugyanígy lát téged. A mondataidat idézik és hallják, de a mondataid attól erősek, amit nem látnak belőled, hanem tudnak rólad.
Mit tanultam a hosszú beszélgetésekből a jó mondatokról?
Storytelling mentorként és a The Long Story podcast házigazdájaként hosszú, mély beszélgetéseket készítek, és ezekből rövid videók is lesznek. Az egyik Lakatos Péterrel készült. A mondata short formátumban is megállja a helyét:
„Tehát ha megérti az ember azt, hogy a különféle rossz dolgok azok valójában előrefizetések a jóért, akkor máshogy fogod nézni.” (Lakatos Péter)
Jó mondat, kapna like-okat. A történet mögötte teszi igazán erőssé. Péter értékesítési igazgatóként sokat járt terepre az értékesítőivel. A csapatával kiszámolták, hány nem után jön egy igen: 23 nem után jön az első. Erre azt mondta, rendben vannak, a csapat pedig nem értette, miért. A válasza egyszerű volt: 18-nál már csak öt van hátra.
Ez a mondat harmincöt perc beszélgetés után hangzott el. Egy tizenöt perces interjúban oda sem jutottunk volna. Nem azért hosszúak a beszélgetéseim, mert a hosszú önmagában jobb, hanem mert a jó rövid mondat csak ott születik meg, ahol előtte volt egy jó történet.
A csapatod ugyanígy lát téged. A mondataidat idézik és hallják, de a mondataid attól erősek, amit nem látnak belőled, hanem tudnak rólad.
A két mondat gazdái
Lakatos Péter értékesítési igazgató volt, többek között a UPC Magyarországnál, és vezetőként is rendszeresen terepen dolgozott az értékesítő csapatával. A The Long Story beszélgetésünkben arról mesélt, hogyan lehet a kudarcokat úgy látni, hogy ne letaglózzanak, hanem a következő lépés részei legyenek. A teljes beszélgetés
Kovács András Péter (KAP) humorista, az önálló estjeiben a saját életéből mesél. A videó nyitómondata, „Néha elég, ha csak hagyod, hogy vigyenek”, az egyik ilyen estjéből való, egy Covid alatti, Cegléd felé tartó autóútról. Hogy mi történt az autóajtóban, azt a videó végén mondom el. A teljes beszélgetés
Mit vigyél el most ebből?
- A storytelling első szabálya: minden rövid mondat annyit ér, amennyi hosszú történet van mögötte.
- Minden mondat mögött három réteg van: a mondat, a jelenet és a hosszú sztori.
- Ha a jelenet hiányzik, a kérésed szabálynak hangzik. Ha a hosszú sztori, hangulatnak. Ha a kimondott kérés, az a fordított hiba.
- Nem kell mindig mindent elmondani. A közös tudás, a tét és a bizalom dönti el, hány réteg kell.
- A kontextus nélküli mondat nem spórol időt, hanem hitelre veszi, és a napod apró darabjaiban fizeted vissza.
Gondolj most az utolsó mondatodra, amit a csapatodnak mondtál, és nézd meg, melyik réteg hiányzott mögüle. A három kérdést és a tünettáblát munkafüzetként is letöltheted: Kérem a munkafüzetet
